..ezt a napot >_<
Tesin röpiztünk. Hát amit én produkáltam az kész volt XD Tanárnő közölte hogyha a fene fenét eszik akkor is megtanulunk idén röpizni. Majd óra végén megdícsért minket:
- Már sokkal dde sokkal jobbak vagytok mint tavaly. Már egy 10s skálán eléritek a.... 1.
- Ennyire rossz a helyzett tabárnő?!
- Még ENNÉL is rosszabb (közbe meg a fejét fogta és csoválta XD)
Aztán Fizika doga. Úgy kevertem a nevezetes sugarakat ahogy voltak >_<
Majd jött matek. Szabi ismét csodás ötlettel állt elő. Az iskola legnyomorékabb srácát rámuszítani hogy kérje el a számom stb T_T Persze naná hogy ebbe talált magának partnert. De ezt Matek óra elött amikor sík ideg voltam hogy megint kapok egy csomó kis1-et (nincs meg a tavalyi könyv amiből def.-et kérdezet, így nehéz volt rá tanulni >_< De végül 2-t kaptam :D). Végén már lefeküdtem a padra és takartam a fejem. Sz*r érzés amikor egy teletömött terembe folytogat a sírás, szorítod ösze szemed de mégis érzed hogy kezd a könnyed kicsordúlni...és mégszarabb hogy tudod hogy ezt bárki észreveszi akkor agyon fognak cikizni és ezt hallgatod hónapokig :'( De végül adtam magamnak egy piros pontot mert nem vette észre senki és túl éltem a szünetet. (elkezdtem magamba Anita Blake-eset játszani és osztogatom mindenkinek XD)
Aztán egyik Üzleti helyett töri volt a másikra meg Bencsik jött be helyetesítnei. Na az jó volt nagyon :D Elhülyéskedtünk vele, beszélgettünk és sokat röhögtünk.
Aztán Szandyval mentem keletihez, megnéztem Danikát de indultak úgyhogy csak gyors pillantás volt, olyan nagyott nőt :3
Utána írány Kaachan sulija és pont kicsöngőre értem oda. Elementünk Gyrosozni mert nem volt kedvem pizzához kaachannak meg gyors kajákhoz.
Amikor kértük a kaját egyszerre ugyan olyan hangsúlyal, ugyanazt válaszoltuk a kérdésekre XD Vicces volt mert ott álltunk de azért elkezdtek beszélgetni hogy jaj de aranyosak stb XD Aztán megkérdezték hogy testvérek vagyunk-e, sikerült arra is válaszolnunk azon is vigyorogtak XD (határozottan jobban tetszik ha a testvérének néznek és nem a csajának XD)
Kivettem egy elég érdekes könyvet. A címe Tokió.:
Greyt, a londoni diáklányt gyerekkora óta egy szörnyű bizonyosság gyötri. Senki nem hisz neki, ő mégis megszállottan kutat, hogy kiderítse látomásának valóságalapját. Tokióba utazik, ahol reményei szerint fellelheti a legfontosabb bizonyítékot: egy filmfelvételt az 1937-es nankingi mészárlásról, amely során a japán katonák háromszázezer ártatlan kínai embert gyilkoltak le. A filmfelvétel - ha egyáltalán létezik - csak egyvalakinél lehet: a brutális cselekmény egyik túlélőjénél. Csakhogy a szóban forgó professzor feltételekhez köti az együttműködést. Véres feltételekhez.
Érdekesnek igérkezik ne? Befejezem gyorsan a dextert és már olvasom is.
